Egy oldal Oszétiáról, az oszétokról: a jászok rokonairól

Pamíriak

A közép-ázsiai Pamír hegység több kisebb kelet-iráni etnikumnak otthona. Ezeket a népeket összefoglaló néven pamíriaknak nevezzük. Nyelvük kelet-iráni, akárcsak az oszétok és a pastunok (afgánok) nyelve.

A pamíri népek etnogenezise hasonló a pastunokéhoz: a szakák (közép-ázsiai szkíták) leszármazottai. Elszigeteltségüknek köszönhetően sem nyelvük, sem antropológiai jegyeik nem sokat változtak. A környék népeitől eltérően világos bőrűek, gyakori körükben a világos haj, illetve a kék és zöld szemszín.

Otthonuk a Pamír hegység, amely Badahsán régióban található. Badahsán, a pamíri népek hazája, Tadzsikisztán keleti fele, Gorno-Badahsán Autonóm Régió néven. A történelmi Badahsán régióhoz sorolható Afganisztán északkeleti csücske is, ahol szintén pamíri népek élnek.

Nincs egységes pamíri nyelv, több kisebb nyelvről beszélhetünk, melyeket aszerint különböztetnek meg a tudósok, hogy azt a Pamír melyik völgyében beszélik.

A pamíriak száma kb. 250 ezer fő (azok, akiknek valamelyik pamíri nyelv az anyanyelve). Ebből 135 ezer pamíri él a tadzsikisztáni Badahsánban, 45 ezer az afganisztáni Badahsán területén, további 40 ezer Kína nyugati részén és 40 ezer Pakisztán északi régiójában.

A legnagyobb pamíri nép és nyelv a sugni. Számuk 100-120 ezer fő, központjuk Horog városa, ami egyben a Badahsáni Autonóm Tartomány fővárosa is. Az 1920-as években volt kísérlet arra, hogy a sugni legyen a pamíri népek közös irodalmi nyelve. Napjainkban - akárcsak a többi pamíri nyelvnek - a sugninak nincs írásbelisége. A sugni dialektusának számít a rusani és az orosori nyelv.

A vahik (wakhik) számát 70 ezerre becsülik, legtöbbjük Pakisztánban és Afganisztánban él, a Vah folyó völgyében.

Közel áll egymáshoz az iskasimi és a szanglecsi nyelv. Beszélőinek száma 3 ezer. Többségük Tadzsik-Badahsánban él.

A vandzsi nyelv és identitás mára kihalt, kiszorította a tadzsik. A Jazgulam folyó völgyében élnek a jazgulamik, kb. 8 ezren. Központjuk Zhamag városa, Tadzsik-Badahsánban.

A jidgák pakisztáni területen élnek mintegy 5 ezren, a mundzsik pedig afganisztáni Badahsánban. Nyelvük a baktriai leszármazottja.

A szarikolik száma 30-40 ezer. Kínában élnek, a tadzsik határ mentén.

A pamíriak második nyelvként általában tadzsikot beszélnek, a Kínában élő szarikolik néha ujgurt használnak.

Az 1925-ben létrehozott tadzsikisztáni Badahsán Autonóm Régió (más néven Gorno-Badahsán) lehetőséget adott a Pamír kis népeinek, hogy identitásukat alakítsák és megőrizzék. A pamíriak elsősorban pamírinak vallják magukat, nem pedig valamely kisebb népcsoporthoz tartozónak. Nemzeti öntudatuk a 20. században alakult ki, fejlődése napjainkban is folytatódik. A pamíriak az ellenzéki erők oldalán részt vettek a 90-es évek tadzsikisztáni polgárháborújában, azzal a céllal, hogy Badahsán minél szélesebb körű autonómiát harcolhasson ki Tadzsikisztántól. Pamíri fegyveres csoportok napjainkban is harcolnak a tadzsik kormány hadserege ellen Badahsán szabadságáért.

Gorno-Badahsán (jelentése: Hegyi Badahsán) Tadzsikisztán legnagyobb területű tartománya, 64 200 négyzetkilométer. Fővárosa a 30 ezer lakosú Horog. 2010-ben Badahsán népessége 220 ezer fő, aminek kétharmada valamely pamíri etnikumhoz tartozik, a maradék egyharmad pedig tadzsik és kirgiz. A pamíriak többsége az iszlám síita ágának híve, azon belül is az izmailita gyülekezethez tartozik. A tadzsikok szunnita muszlimok.
Badahsán területét a Pamír hegység uralja, a legmagasabb csúcs az Iszmail Szamani (7495 m).

Gorno-Bahasánnak van saját törvényhozó testülete, amely az autonóm régió ügyeiben illetékes. A régió 7 járásra (rajon) oszlik: Darvoz, Vandzs, Ruson, Sugnon, Iskasim, Murghob és Rostkala. Az első két járásban a szunnita muszlimok vannak többségben és a népesség inkább tadzsiknak vallja magát. A többi járásban izmailita hitűek és pamírinak vallják magukat. A saját nyelv mellett a pamíri identitás fontos része az izmailita vallás, ezzel is megkülönböztetik magukat a szunnita tadzsikoktól.

A régióban több kisebb feudális fejedelemség létezett a 19. század végéig, ekkor ugyanis a területet a Buharai Emírség ellenőrzése alá vonta. A buharaiak megpróbálták a pamíriakat áttéríteni a szunnita iszlámra, de azok többsége - a vandzsikat kivéve - kitartott az izmailita hit mellett.




Forrás: heritageinstitute.com
        pamirs.org
        Suhrobsho Davlatshoev: The Formation and Consolidation of Pamiri Ethnic Identity in Tajikistan

Ajánlott oldalak: pamirs.org
                  pamirian.ru
                  pamir-adventure.com