Jász és oszét nyelv

2012.11.21

A magyarországi jászok szó- és névjegyzéke

Az alánok és a magyarok kapcsolata igen régi. Azután, hogy a magyarok ősei az Ural vidékéről nyugat felé vándoroltak, hosszú időszakot töltöttek el a Dél-orosz sztyeppéken és az Észak-Kaukázusban, ahol az alánok közeli szomszédjai voltak. A magyarok és az alánok szociális és etnokulturális kapcsolatai részben a magyar folklórban tükröződnek vissza. Amint V. I. Abájev írja, «a magyar nép származásáról szóló hagyomány szerint, a magyarok ősatyja két fivér volt – Hunor és Magyar. Dúl alán fejedelem két lányát vették feleségül, és ebből a házasságból származott a magyar nemzet.»V. I. Abájev nagy figyelmet fordít arra, hogy Dúl neve az oszét Dulat nemzetségre emlékeztet. Ez a legenda Kézai Simon (1283 körül) Krónikájában van lejegyezve, s mint A. V. Gadlo is véli, «alapot szolgáltat annak a feltételezésére, hogy az alán uralkodó neve – megszemélyesített népnév», s a Dúlo nemzetség az alánokhoz tartozik. Ebben V. Gadlo figyelmet szentel annak a ténynek, hogy még további két név szintén régi iráni-kaukázusi eredetű – Kurt (északoszét digor kurd 'vaskovács', perzsa gurd 'hős') és Asparux

A IX. században a magyarok elhagyták a dél-orosz sztyeppét, továbbvonultak nyugatra, és letelepedtek a mai Magyarország területére. Az alán-magyar kölcsönös kapcsolatok miután a mongolok a XIII. században szétverték az alánokat és szövetségeseiket, a kunokat, s ezek egy része nyugatra települt. 1239 körül IV. Béla magyar király megengedte a kunoknak és az alánoknak, hogy Magyarország középső részén letelepedjenek. Az alánok (magyarul jászok) arra a tájra telepedtek le, amely a Jászság nevet kapta, s amelynek a közigazgatási központjává Jászberény vált. A Prut folyó mentén Iasi városa szintén a jász-alánokról van elnevezve. Oklevél szól róla, hogy 1323-ban Károly Róbert király megengedte a jászoknak, hogy saját jelvényeik alatt hadakozhassanak.

A különféle jász emlékekben nagyszámú jász név található. A jászok első írásos megemlítése 1318-ban történt, amikor egy magyar dokumentumban megemlítik a jász Erzsébet nevét.Egy másik, 1325-ből származó okiratba négy jász nevet említenek.

A kunokkal közös első hullám után más alán csoportok is kerülhettek Magyarország területére. Egyebek között ismert, hogy 1365-ben I. Lajos király átadta Kont Miklós nádornak a fogságba esett alánokat és családjaikat.

A XVI. század közepén két forrás szól arról, hogy ebben az időszakban a jászok még megőrizték a saját nyelvüketde már 1693-ban az derül ki, hogy már áttértek a magyar nyelvre. A jászoknak kiváltságokat adtak, amelyek 1848-ig megmaradtak, s a Jászság autonómiája csak 1876-ban szűnt meg. Magyarországon hét Eszlar (Oszlar) nevű település ismeretes, amely az Aszalarból 'ászok' alán – as és a török -lar-ból (a többes szám jele) származik.

1957-ben a magyar Országos Levéltár munkatársa, Fekete Nagy Antal egy 1422-ből származó oklevelet tárt fel. Az egyik oldalán egy latin nyelvű jelentést tartalmazott, amely Csév (kb. 50 orosz mérföldnyire északnyugatra Budapesttől) község lakóinak a perében született ítéletről szólt, a másik oldalára pedig egy jegyzék volt rávezetve, amely mintegy 40 szót tartalmazott, amelyek többségének a jelentése latinul vagy magyarul is meg volt adva. Németh Gyula magyar kutató azután megállapította, hogy ezek a magyarországi jász-alánok nyelvén íródtak.A véleménye szerint a jegyzéket jászul beszélő valaki állíthatta össze a bírósági személy számára, akinek a peres ügyben kellett eljárnia. Előre látta, hogy ez a feladat jászok lakta területre küldi – Jászfalu Piliscsév mellett található –, egy informátorhoz fordult azzal a kéréssel, hogy állítson össze a számára egy kis szójegyzéket, amelyet az a dokumentum hátára írt rá.

Németh Gyula az oszét nyelv segtségével fejtette meg a szójegyzéket.

A jász szavak többsége könnyűszerrel az oszét nyelv digor nyelvjárásához kapcsolható

Acca – 'kacsa'; oszét acc/accae 'vadkacsa'

Ban – 'nap'; oszét bon

Basa – 'rántással készült leves'; oszét bas/basae

Bax – 'ló'; oszét baex

Carif – 'vaj'; oszét sarv/carv

Cugan – ''lábas, fazék'; digor cigon

Dan – 'víz-1; oszét don

Da – 'tied', oszét dae

Docega – 'tehén'; oszét dusgae/docgae 'fejőstehén'

Fit – 'hús'; oszét fyd/fid

Fus – 'juh'; oszét fys/fus

Gal – 'bika', oszét gal

Gist – 'túró'; oszét, digor aengezun 'forr, erjed', aengist 'erjesztő'

Hecav – 'gazda'; oszét xisaw/xecaw

Huvar – 'köles'; oszét Xor/xwar

Huvas – 'széna'; oszét xos/xwasae

Jaika – 'tojás'; oszét ajk/ajka

Kapken – 'hal', oszét kaef

Karak – 'tyúk', oszét kark

Karbac – 'árpa'; oszét, iron kcervaez (árpafajta)

Kasa – 'kása'; oszét kash/kasae

Kurajna – 'malom'; oszét kwyroj/kurojnae

K'ever – 'kenyér'; oszét k'aebaer

Manavona – 'búza'; oszét maenaew/maenaewae

Na – 'mienk'; oszét nae

Odok – 'kanál'; oszét widyg/jedug

Oras – 'kovász', oszét, digor waeras

Osa – 'nő'; oszét us/osae

Qaz – 'liba, lúd'; oszét qazh/qaz

Sabar – 'zab'

Saka – 'kecske'; oszét shaegwyt

Sana – 'bor', oszét saen/saenae

Tabac – 'tányér', oszét taebaeg

Vas – 'borjú'; oszét, digor waess

A sabar szónak V. I. Abajev a germán *habar (ófelnémet habaro, újfelnémet haber, hafer) zabszóval való kapcsolatát feltételezi. R. P. Ritter a jász sabar/zabar szót az óoszét qaebaer(xor) szóból származtatja, amely a mai oszétben 'árpát' jelent, A jászban Ritter szerint a 'zab' jelentés feltételezhető. Ez arra enged következtetni, hogy az óoszét qaebaer > jász zabar a későbbiek folyamán a magyar nyelvben zab lett.

A szójegyzék olyan különálló kifejezéseket is tartalmaz, mint a daban horz, amely az oszét digor dae bon xwarz 'jó napot'-nak felel meg. A ban írása arra enged következtetni, hogy a XV. században a magyarországi alánok nyelvében még nem történt meg az orrhangok előtti a-nak o-vá válása. Néhány szó azonosíthatatlan maradt: például a guza és a buca 'tésztafélék', a khunge 'sertés', bár az utóbbi kapcsolatba hozható az oszét, digor fingixuk'ce ''orrlyuk' szóval, a jász khunge = oszét, digor xunk'ae. Tételezzük fel, hogy a jász alak még inkább hasonlít a xunk-'gin -hez (e magánhangzóval *xunkgen, szr. sawgen Cecnél) 'orlyukas', amely teljesen megfelel az élőlények eufemisztikus elnevezése oszét szokásának, amely a legjellemzőbb külső jellemzőjük alapján történik.

A szójegyzékben szereplő, a kaukázusi nyelvekből kölcsönzött baex és a gal szavak alapján V. I. Abajev fontos megállapítást tett. A véleménye alapján «arról van szó, hogy a magyarországi jászok a XV. században nem a dél-oroszországi, vagy a krími alánok utódai, hanem az észak-kaukázusi alánoké » akiknek a nyelvébe már a Kaukázusban beszélt nyelv szavai rögzültek»

Helytálló Német Gyula véleménye, hogy «megállapíthatjuk, hogy az oszét nyelv két alapvető dialektusa, az iron és digor közül, a jász a digorhoz áll közelebb», amennyiben a jász szavak jellemzői többségükben a digorhoz hasonlatosak, mint: a szóvégi ae jelenléte, a digor és a jász szavakban az e, u, i és s szóvégi k és t egybeesése.

A digorral való lexikai közelség V. I. Abajev véleménye szerint a jász vaes 'borjú' = oszét, digor waess és a jász oras 'kovász' = oszét.digor waeras jelenlétével magyarázható, amelyek az ironban hiányoznak. Úgy véljük, hogy a kurajna 'malom' alak és a digor kurojnee rokonsága szintén világos.

Egyetlen szó szerepel csak a jász szójegyzékben, amelyet néha ironként kezelnek, a xorz (horzs).
Azonban feltételezzük, hogy az -o- magánhangzót korábban a ∼wa- kiejtésbeli eltorzulásának tartották. Ez a feltételezés a mi szempontunkból meggyőző a jász oras 'kovász' = digor waeras alakban is, amelyben az o- a digor weee- formának felel meg. A karbac 'árpa', amelyet a nagyon is iron kaervcez 'árpafajta'-ként értelmezhetnénk, valójában a digor variánsnak – karvceg 'kétsoros kalászú árpafajta' felel meg.

Amint már megjegyeztük, az idézett alán (jász) szavak mellett, a különféle középkori dokumentumok egész sora tartalmaz a jászokkal vagy a kunokkal kapcsolatos személyneveket, amelyek azonosítása külön vizsgálatot követel: Ambulian (Ambustan), Arpan, Beegzan, Bondogaz (Bandagaz), Byk, Chakan, Chamaz, Chareth, Chatharc, Chyvach, Gubul, Iwachanon (Ivachun, Ivahan) Kalhen, Keskene, Keverge (Keureg/-ug), Kurman, Larzan, Magar, Zokan, st

Ezen nevek egy része iráni származású. Például az Ambustan az oszét aembuzun «nő, gyarapodik», a Churz az oszét xorz/xwarz «jó», a Chamaz a nart eposz Hamic nevével lehet kapcsolatban, amely a mongol Habici név származéka. A XIV. századi Znagan név az oszét aeznag (a mai oszét ceznagon «ellenséges»-nek felel meg, a magyarországi jászok Zidmon neve a XVI. századból az oszét Sidamonapai névből eredeztethető.

A. Alemany még két, a magyarországi jászokhoz tartozó személynevet talált (1550), amelyek Dósa faluból származnak (ma Jászdózsa, északkeletre a jász fővárostól, Jászberénytől) – Bokator Urbán és Bokator Sebestyén nevét.

Forrás:

T. T. Kambolov, a filológiai tudományok doktora

Az Észak-Oszét Rádióban 2006. szeptember 6-án 11 óra 11 perckor elhangzott előadás szövegéből Kovács J. Béla fordította

Oszét nyelv

Az oszét nyelvet napjainkban mintegy 600 ezren beszélik, főként a kaukázusi Oszétia régióban. Sajnos anyanyelvű beszélőinek száma csökken az orosz nyelv elterjedése miatt. Ugyanakor Oszétiában a kormányzat igyekszik lépéseket tenni az oszét nyelv védelme érdekében, így például az iskolákban van lehetőség oszétul tanulni annak, aki nem beszéli. Mind Észak-, mind Dél-Oszétiában az orosz mellett hivatalos nyelv az oszét, a televíziónak és rádiónak is számos oszét nyelvű programja van, újságok, könyvek is is megjelennek oszét nyelven. A nyelv beszélőinek legnagyobb része Észak-Oszétia--Alánia Köztársaságban él.

Az oszét két élő dialketusa az iron és a digor. Az iron jóval elterjedtebb, a nagy oszét költő, Koszta Hetagurov révén ez lett az irodalmi nyelv. A digort Észak-Oszétia Digora járáásban beszélik. Az oszét harmadik (kihalt) dialektusa volt a jászok nyelve, melyet - amint fentebb láthattuk - könnyen lehet rokonítani a másik két dialektussal.

Az oszét a nagy indoerupóai nyelvcsaládon belül az iráni nyelvek osztályába tartozik. Ide sorolható a perzsa (fárszi), a kurd, pastu, beludzs, talis, pamíri nyelvek is. Az iráni nyelveken belül a keleti ághoz tartozik az oszét, tehát legközelebbi nyelvrokonaik a Pamír hegység kis népei (sugni, vahi, szarikoli, jazgulami stb.), a pastun és a Tadzsikisztánban élő kicsiny jagnobi etnikum. Ezek a népek - akárcsak az oszétok-jászok - a szkíták leszármazottai.

A 19. század óta az oszét nyelvet cirillel írják. Az oszét cirill írás könnyen felismerhető, mivel csak ebben használják az "ӕ" betűt, mely a magyar "a" hangnak felel meg.

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

홍대룸싸롱

(Richardaddix, 2022.10.06 06:44)

홍대룸싸롱,홍대셔츠룸
신촌룸싸롱 기존에 마포에서 만나볼 수 없었던 룸싸롱을 홍대,신촌에서도 편하게 만나볼수 있도록 생긴 업소입니다.홍대가라오케
정성가득 매일 매일 이벤트 진행중 ! 아가씨 50명 이상 대기중 !
홍대 유일 초대형 룸싸롱 ! 가라오케도 편하게 전화주세요 ~
24시간 365일 영업중입니다.신촌룸 친절하게 예약 도와드리겠습니다.
단체 및 혼자 오셔도 정성스럽게 여자친구 찾아드리겠습니다.
홍대셔츠룸 , 신촌가라오케 ,신촌노래빠 ,홍대노래빠 ,신촌셔츠룸, 마포노래빠
홍대 호빠,신촌 호빠,마포 가라오케

Most:	1
Összes:	98493
30 nap:	2351
24 óra:	130

Egy oldal Oszétiáról, az oszétokról: a jászok rokonairól