Egy oldal Oszétiáról, az oszétokról: a jászok rokonairól

Hagyományosan az oszétok az egyik legnépesebb etnikai csoportot alkotják Grúziában. Az 1989-es, utolsó szovjet népszámlálás adatai szerint 164 ezer fő vallotta magát oszétnak Grúziában, s közülük 99 ezren a korábbi Dél-Oszétiai Autonóm Területen kívül éltek. Ez a szám jelentősen csökkent a 90-es évek etnikai konfliktusai miatt, amikor a Grúzia különböző részeiben élő oszétokat vagy kényszerrel kitelepítették, vagy olyan körülményeket teremtettek számukra, hogy végül a lakóhelyük elhagyására kényszerültek, és Oroszországban, főleg Észak-Oszétiában telepedtek le. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a de facto független Dél-Oszétia területén kívül az oszétok száma Grúziában 38 ezer fő volt. 132 faluban laktak oszétok az ekkori népszámlálás szerint, főként Shida Kartli, Kakheti és Mtskheta-Mtianeti régiókban.

A falvakon kívül jelentős számban élnek oszétok Grúzia nagyvárosaiban és körzetközpontjaiban is. A grúz fővárosban, Tbilisziben például 10 ezer oszét él, a dél-oszét határ közelében fekvő Goriban pedig 1500. Míg a falvakban lakó oszétok egy tömbben laknak, addig a városiak jóval szétszórtabban. A 2002-es népszámlálás szerint a 38 ezer grúziai oszétból 16 ezren laktak városokban. Azóta a becslések szerint csökkent az oszétok száma Grúziában, főként a falusiaké. Ez a negatív demográfiai trend betudható a 2008-as háborúnak, amikor sok grúziai oszét menekült Oroszországba (Észak-Oszétiába).

Shida Kartli régióban az oszétok számát a grúz hatóságok alábecsülték. Mivel ebben a régióban az oszétok többségének a neve grúz végződésű, ez okot adhatott arra, hogy őket is grúzként jegyezzék fel a népszavazási kérdőíveken. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy erős a kulturális asszimiláció a grúziai oszétok körében, voltak közülük, akik nem bánták ha grúzként regisztrálták őket.

Nagyobb oszét lakosságú falvakat Shida Kartli és Kakheti régiókban találunk, ahol a falvak többségében 200-250-en élnek, míg Grúzia más körzeteiben az oszét falvak lakossága nem haladja meg az 50-150 főt. Akárcsak Shida Kartliban, a népszámlálás alábecsülte az oszétok lélekszámát Mtskheta-Mtianeti néhány községében is. Ugyanakkor például a Truszo-szoros egykor oszétok lakta falvai mára teljesen kiürültek, elsősorban azért, mert a népesség Észak-Oszétiába költözött. Jellemző, hogy az elhagyott oszét falvakba a grúz kormány grúz nemzetiségű lakosokat telepít le.

A szovjet időszak óta az oszétok általában más etnikai csoportoknál jobban asszimilálódtak a grúz társadalomba. Amennyiben a társadalmi integráció meghatározó feltételeiként a grúz nyelvismeretet, a vegyes házasságokat és a grúzokkal való kapcsolatok gyakoriságát vesszük alapul, akkor az integráció szintje az oszétok körében egyaránt magas volt a korábbi dél-oszét autonóm régióban és Grúzia más régióiban is. Az 1990-es években, a dél-oszét-grúz háború eredményeként egyre növekvő eltávolodás vált jellemzővé a Dél-Oszétiában élő grúzok és az oszétok között. A Grúziától elszakadt Dél-Oszétiában a grúz nyelv korábbi közvetítő szerepét az orosz vette át, a grúzok jelentős része pedig elhagyta Dél-Oszétiát. A dél-oszétiai folyamatokkal szemben a tulajdonképpeni Grúziában a nyelvi és etnikai asszimiláció erősödése figyelhető meg az oszét kisebbség körében. Erre a magas fokú asszimilációra valószínűleg a grúz lakossággal való közvetlen együttélés miatt találhatunk példát.

A grúziai oszétoknál ma már csak az idősebb generáció tagjai beszélnek oszétul (emellett használják a grúzt is). Az esetek többségében a fiatalabb generációk ugyancsak értenek oszétul, de az egymás közti kommunikációban is a grúzt részesítik előnyben.

Az asszimilációs folyamatok mellett ugyanakkor sok faluban, ahol az oszét identitás jellemzői mára teljesen kivesztek, az oszét ősök tudatát máig őrzik. Ezeket a falusiakat ráadásul a szomszédos települések grúz lakói is oszétként tartják számon.

A grúziai oszétok körében az elvándorlás, a fogyás és az oszét nyelvhasználat visszaszorulása mellett az a tendencia is megfigyelhető, hogy az oszét családneveket grúzokra váltják fel. Ez a folyamat már a szovjet korszakban elkezdődött, de az 1990-es években gyorsult fel. A szovjet időkben ez a tendencia még békés és önkéntes volt, addig a 90-es években, a grúz nacionalista politikai fordulatot követően, erőszakosabb intézkedések születtek annak érdekében, hogy az oszét családneveket grúzra cseréljék. Ma a legtöbb Grúziában élő oszétnak grúz végződésű (-dze, -svili, -uri) a családneve. Azok, akik valamilyen oknál fogva nem változtatták meg családnevüket vagy viszonylag friss (’80-as években érkezett) betelepülők Dél-Oszétiából, még nem mentek keresztül a grúz kulturális környezet asszimilációs hatásain.

Némileg eltérő szinten állnak az asszimilációs folyamatban a Kazbegi körzetben élő oszétok. Ők jobban megőrizték oszét identitásukat, ami igaz a fiatalabb generációkra is. Oszét családneveket használnak és oszét nyelven is beszélnek. Ez az erős identitás megőrzés azzal is magyarázható, hogy ebben a körzetben az oszétok nem igazán érintkeztek a grúz lakossággal.

A 90-es évek eleje óta hatalmon lévő grúz nacionalista kormányok nem sokat foglalkoztak a grúziai oszétok anyanyelvi oktatásával, ellenkezőleg, minden téren az asszimilációs folyamatokat bátorították. Az oszétok tömeges elvándorlása Grúziából a 80-as évek végén kezdődött. A 90-es években már az elvándorlás minden oszét települést érintett. A legtöbben Észak-Oszétiában telepedtek le. A grúz-dél-oszét konfliktus mellett a kivándorlás másik oka a nehéz szociális helyzet, és a kilátástalan munkanélküliség. Általánosságban azért választották az oszétok Észak-Oszétiát, mert majdnem minden grúziai oszét családnak élnek rokonai ott és könnyebb egy ismerős környezetben új életet kezdeni. Azok, akiknek nincs rokonsága Észak-Oszétiában, azzal próbálnak segíteni életkörülményeiken, hogy amennyiben nem költöznek Oroszország más régióiba, inkább grúziai városokba próbálnak beköltözni. Hasonló tendencia figyelhető meg a grúz falusi lakosság körében is, amikor a vidéki élet megélhetési gondjai elől a városokba, különösen Tbiliszibe költöznek.

Forrás:

Giorgi Sordia: Oszétok Grúziában c. tanulmánya nyomán.