Egy oldal Oszétiáról, az oszétokról: a jászok rokonairól

Oszétia az oszét nép által lakott etnonyelvi régió a Kaukázusban. A régió déli része a korábban Grúziához tartozó, napjainkban  de facto független Dél-Oszétia, északi része pedig az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia autonóm köztársaság.

Neve oszétul: Ирыстон (ejtsd: Iriston), oroszul: Осетия (Oszetyija), grúzul: Oszeti.

ÉSZAK-OSZÉTIA

Hivatalosan: Észak-Oszétia - Alania Köztársaság.

Oroszországhoz tartozó autonóm köztársaság, saját választott parlamenttel, kormánnyal és elnökkel.

Területe: 8000 négyzetkilométer (kb. mint Bács-Kiskun megye). A fővárosa Vlagyikavkaz, a szovjet időkben Ordzsonikidze néven volt ismert.

Észak-Oszétia lakossága a 2010-es népszámlálás szerint 713 ezer fő. Etnikumok szerint a népesség 65 százaléka oszét, 20,8 százaléka orosz, 4 százaléka ingus, a fennmaradó 10 százalék különböző, főként kaukázusi népekhez tartozónak vallja magát.

A lakosság többsége ortodox keresztény, kisebbséget alkotnak az iszlám követői (4 százalék). A népesség igen jelentős hányada (30 százaléka) híve az ősi oszét vallásnak, amit gyakran ötvöz a kereszténységgel, jellemző tehát a vallási szinkretizmus.

DÉL-OSZÉTIA

Hivatalosan: Dél-Oszétia Köztársaság (nemzetközi jog szerint Grúzia szakadár tartománya, de facto viszont független állam, melynek szuverenitását 2008. augusztus 26-án Oroszország elismerte)

Területe: 3 900 négyzetkilométer. A fővárosa Chinval (grúzul: Chinvali).

Egy 2007-es becslés szerint az ország összlakossága 72 ezer fő. A népesség 67 százaléka oszét, 25 százaléka grúz, egyéb nemzetiségű 8 százalék. A lakosság 90 százaléka orosz útlevéllel rendelkezik.

Vallás: ortodox kereszténység. Hivatalos nyelvei az orosz és az oszét. A fiatal államot állandóan veszélyezteti Grúzia, ugyanis a tbiliszi rezsim visszaakarja foglalni a szerinte szakadár tartományt. Legutóbb 2008-ban tört ki háború Dél-Oszétia és grúzia között. A konfliktusban Oroszország az oszétok mellé állt és sikerült a grúz hadsereget meghátrálásra kényszeríteni.